2007. december 20., csütörtök

Boldog Karit Mindenkinek!

Természetesen voltak dolgok az elmúlt időszakban is, kicsi karácsonyi céges party, kicsi lakásprojekt, kicsi karácsonyi shopping, kicsi főnöklátogatás Hong-Kongból, kicsi meló, kicsit mindenből egy kicsi...

Karácsony alkalmából valami szépet és mosolygósat akartam berakni...

Azt hiszem a Chargers-lányok pont megfelelőek.

Holnaptól otthon, szombaton party.

Boldog karit!

2007. december 11., kedd

A titok

Ádika azon kívül hogy felvilágosított arról, hogy:

a., London egy nagyon drága város,

b., míg az olasz Dolce & Gabbana reklámban két fiú smárol egymással addig itt Londonban (egyelőre még?) egy csaj egy pasival,

elárulta a "nagy titkot":

A rizst elég ha csak simán belevágom egy fazék forró vízbe egy marék só társaságában, és nem kell fél hagymákkal, pirítással meg oda nem égetéssel szarozni ahogy nekem szakácsgyerek első héten mutatta. Így egy csapásra megduplázódott a köret-repertoárom, és elképzelhető hogy mégsem fogom megutálni a spagettit. Kösz Ádi!!
U.i.:Ma megint összevesztem a landladyvel, asszem lassan fogom és kitépem az összes tetves haját, megnyúzom, lehányom és kidobon az utcára a kóbor rókáknak... ez lesz... :S

2007. december 9., vasárnap

The Comedy Store és Ádi látogatás

Szinte lehetetlennek tűnik lassan hogy hétközben is írjak postokat, de tényleg igyekszem majd kicsit kiszámíthatatlanabb rendszerességgel írni. És ez nem azt jelenti, hogy akkor jövő hétvégén nem írok.

Először is, ezen a héten további lépéseket tettem meg az immobilitásom növelésében (létezik ilyen fogalom amúgy?), miután további tartós fogyasztási javakat szereztem be. Hozzáteszem itt majdnem a double creem is tartós mert valahogy 2 hónapig eláll - nem akarom tudni mi van benne. Szóval lett másfél éves mobilelőfizetés (hozzámvágtak egy fasza készüléket ami tud ingyen skype-olni, és elég likvid a piac, ha tovább akarnám passzolni az előfizut), Hitachi mini Hifi (nagyon jó vétel volt, leszámítva hogy vettem hozzá egy iszonyat drága kábelt: 6 kábel=miniHifi), mini Hifibe Kylie album (ez kellett nagyon és sajnos a letöltés még nem megoldott) és egy matrac Ádámnak és a jövőbeli látogatóinknak (ez is 3 kábel volt sajnos, de ez az önfelfújódós fajta, 100 évre vettem). Hát ennyi, mondja valaki hogy haszontalan beruházások ezek!

Szerdán kollégákkal voltam a híres (tényleg híres, Gergő vágni fogja) Comedy Store-ban. Úgy mentem oda hogy jó hogy híres de angol, biztos nem lehet olyan király, viszont ha ingyen akarok aznap vacsorázni meg sörözni akkor nyilván ott a helyem. Meg amúgy is, stand up comedy mindig egy élmény azért. A show 8kor kezdődött, de az elővételes jegyesek már fél 7kor ott voltak kb mind. Nyilván ha az emberek java másfél órát kocsmázik előtte, akkor már elég csak kicsit humorosnak lenni az arcoknak. Én nyilván végigittam az egészet, így objektíven nem tudom megitélni, de szerintem egy józanlelkű ember is ugyanúgy élvezte volna. Egy két arcon be lehetett szarni tényleg :). Természetesen jól jön az angol bulvársajtóban való jártasság, anélkül egy két poén elmegy az ember füle mellett, de az elmúlt időszak metrozása és metroújságai újságai felkészítettek mindenre. Elmondták, hogy az angoloknak azért van comedy-ük meg minden ami angol humor, mert nyilvánvalóan egy elbaszott ország és mint ilyen van elég téma. Van olyan hogy norvég humor?

Hétvégére meg jött Ádi olaszból. Triesztben phd -zik (in some years he's gonna have a pritty huge d...) és kellett már neki a pörgés:). Nem részletezem de egész tartalmasan töltöttük az időt. Pénteken levittük Pityuval a sarki kocsmába ahol minket is beleszámolva 3 fehérember volt. A hely amúgy tele volt, csak a vevőkörön kissé érződik hogy a tulaj jamaikai. Szombaton buliba mentünk ami kicsit gyenge volt, mert a zenéből valahogy kihagyták a zenét és csak a basszus ment. Elég durván ultraprogresszív volt tehát a hely, a 3 teremből bementünk végül a "legpopulárisabba", de még az is gyilkos volt nagyon. Mindenesetre Ádám betekintést nyerhetett az angol sorbanállási kultúrába bemenetkor, a ruhatárnál befelé és a ruhatárnál kifelé. Sor volt a sorhoz is.

2007. december 2., vasárnap

Munkaerőpiac TOP 3

Találtam néhány megmosolyogtató álláslehetőséget a londoni munkaerőpiacról. A következőkben a Top 3-at mutatnám be.

A 3-ik helyezett:











"Az élet börtönőrként jövedelmező és kihívásokkal teli", ahogy a reklám mondja. Szinte én is kedvet kaptam a fotón szereplő mosolygós, kedves nőkkel tarkított fiatal "csapat" tagja lenni, de ekkorra már előrehaladott stádiumban voltak a tárgyalásaim jelen munkaadómmal...

A 2-ik helyezett:















Az Osama kinézetű arc a metróban annak a tényleg nagyszámú csapatnak a tagja, akik bizonyos időközönként embereket számlálnak a metroállomásokon (gondolom Osama tudni szeretné mikor és hol robbantson). Minden Osana (hogy nehogy valamelyik kereső megtaláljon mostantól a kulcsszavakban kis változást eszközölök) kinézetűnek van egy sárga kabátja (gondolom hogy a nagy káoszban majd felismerjék egymást az Oxamák) meg egy készülékük kb. 20 gombbal. Egy állomáson lehet kb. 20 Osana is, és minden elhaladó embernél megnyomják a bal felső gombot (szerencsére ez nem a bonba élesítése még). Van hogy egymás mellett 3 Osima is áll és nyomogat, néha oda sem néznek csak nyomogatnak ritmusra - gondolom már nagyon profik és a léptek alapján felismerik az elhaladók számát. Szóval ezt csinálják egész nap reggel 8tól este 6ig biztosan. A többi gomb elég használatlan, gondolom tudják még számolni az elhaladó ámbráscetek és zebrák számát is, csak ez viszonylag kevésszer fordul elő. Szerencsére mostanában nem láttam Osemákat már egy ideje, gondolom visszamentek a barlangba egyeztetni.

És a Number 1 állás:











Ehhez azt hiszem különösebb komment sem kell, meccsnézés közben találtuk egy pub WC-jében. A számot amúgy még nem mertük felhívni. Érdemes megfigyelni hogy a papír bele van ragasztva a piszoárba, nem csak úgy hanyagul beledobva...