Nyilván nem kellett volna még a nyáron Tiszap-ben beborulni kenuval és a mobilommal a vízbe, és nyilván nem kellett volna kizárólag a teló memóriájában tartani a bankkártyáim PIN kódjait. Nyílván még otthon el kellett volna gondolkoznom hogy hogy lehet orvosolni a problémát, és nem nyilván tudhattam volna hogy az angoloknál néha nem lehet csak úgy fizetni az otthoni kártyával mert nincs benne réz-chip. Nyilván az ATM autómatánál nem kellett volna (Somtom faterjának példáját követve, haha) 3szor egymás után ugyanazt a PIN kódot beverni, ha már egyszer kiírja hogy azt nem fogadja el. És nyilván érthető hogy a gép a negyedik próbálkozásra elnyelte a kártyámat, nyílván a saját biztonságom érdekében...
Most pár napig (az eddigieknél is) szűkösebbek a forrásaim.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése