Szóval 3 város két hét alatt, ebben a sorrendben. Chicago persze csak a West-Enden musical formában.
Először le Párizsba Eurostarral 300km/h-val. Leginkább aludtam rajta mert reggel 7:30kor indultunk, de amúgy tényleg egész jó a cucc. Nem lehet hallani a MÁV-os kattogást és a fák is picit gyorsabban suhannak el melletted, néha bedugul a füled is és Dover után majdnem azt hiszed hogy a metrón ülsz a Kossuth tér és a Batthyany között. Párizs aztán tényleg nagyon szép, szerintem ezerszer élhetőbb a környezet mint London, csak ne lenne ott az a sok csigazabáló érthetetlen és bunkó francia. :) Mondhatnám hogy sok ott a köcsög, haha :). De a lényeg az hogy maga a város nagyon jó, sok kávézó, terek, nyáriasabb idő, autómata biciklikölcsönző mindenhol. Emlékszem amikor 6-7 éve voltam csodálkoztam hogy mennyi ott a semmirekellő imigráns, most meg azon csodálkoztam hogy Londonhoz képest milyen kevés.
Képet keresve a lakásomba (amiből mindjárt kiköltözök)
Paris Top10 a kézben
Londonba visszatérve volt még egy hetünk hogy megnézzünk mindent, és teleszkóppal átnézzünk New Yorkba a Brooklyn Bridgehez. Egy fajta kisebb happening volt, hogy kiraktak két teleszkópvéget ami a földből jött ki, és lehetett átintegetni a víz túlpartjára. A vicc az volt hogy Londonban az emberek 1 fontot fizetnek a nyilvános webcamera használatért, míg NY-ban ez ingyenes. Valahogy természetes hogy itt az emberek mindenért képesek fizetni, de nem ítélem el őket mert a végén én is fizettem. New Yorkban kb 3 ember volt ott éppen, 2 nem értette hogy mit lát, a harmadik valami szöveget mutatott amit nem tudtunk elolvasni. Aztán valaki Londonból bemutatta az egyetlen nemzetközi jelet amit ismert, erre a banyák a túloldalon kicsit elszomorodtak, egy rendőr pedig elzavarta az ürgét. Összeségében vicces volt.
Még sorba is kellett állni a webcamerához
Minipiknik az Embankment parkban
Két tojás (melyik van viaszból?)
Aztán béreltünk egy autót és belenyomtam kb 800 mérföldet magabiztosan jobb kormánnyal. :) Lementünk délnek tengerpartot és kenti kastélyokat nézni, ami tényleg szuper volt.
Stonehendge
Swanage és az Old Harry Rock
A hagyományos angol konyha
A saláta-tulajdonos Waldorf kastélya
Vakáció azóta sajnos véget ért, fájdalmas reptéri jelenet és megint a szokásos napok új kihívásokkal. Meg a régiekkel továbbra is... azért majd írok megint nemsokára. Illetve jövő hétvégén hazanézek, Kis Erkelt mindjárt megszervezem szombatra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése