Megkezdem a másodikat

Október 2-án 18:05kor érkezem meg a Malév Budapest- London menetrendszerinti járatával. 42 kiló csomag van nálam, két bőrönd, laptop és öltöny természetesen. Nagykabát rajtam, amibe aztán makd kőkeményen beleizzadok a central line-on... elcsodálkozom milyen kurva drága a metró.

Egy éve volt, így kezdődött.

Busszal mentem Gatwickről Victoriáig, ami kétszer annyi idő mint a vonat és sokkal körülményesebb, de az ember kifizeti a tanulópénzeket az elején (pár nap múlva 20 fontért vettem sim kártyát amit a szolgáltatók ingyen odaadnak). Kb. este 10re értem a szállásra, amiről később derül csak ki hogy magának az ördögnek a lakóhelye. Azt hiszem első nap is gyanus volt már. Pityu október 3-án jött meg, együtt szálltuk meg Londont. Első néhány nap elég lehervasztó (erre így utólag jövök rá), meg kell alapozni a dolgokat. Első hétvégén várost nézünk és rájövünk hogy ez nem túl szép (hosszú hónapok és egy-két napsütéses délután kell ahhoz hogy a véleményem helyenként megváltozzon). Később álláskeresés és második héten már néhány interjú. Két és fél hét múlva megkapom az állásomat (csodával határos módon) és November 5-én már kezdek is.

Összefoglalva, azt hiszem elég szerencsésen alakultak a dolgaim, olyan negatív szenáriókat is elkerülve mint hogy:

a., 2 hónap elkeseredett álláskeresés után megtakarításaimat felélve úgy döntök hogy Budapesten próbálok szerencsét.

b., első néhány hét során nem sikerül elsajátítanom a közlekedési sajátosságokat és véletlenül balra nézek egy utcai átkelés során.

c., Október 2-án a malév check-in es hölgy nem engedi fel a 42 kiló poggyászomat a repülőre.

Szóval itt vagyok most, egy gyorsan eltelt év után. Stratford helyett meg Tottenham. Megkezdem a másodikat akkor...

Holnap amúgy felülök egy repülőre és elmegyek Mexikóba. Kb. két hét, kell már nagyon. Majd jelentkezem.